Zöldítő magyarok (03.13. Figyelő 50-51. o.)

- Hogyan tudott bekapcsolódni hazánk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) klímainnovációs programjába?

- 2008 óta foglalkozom az EIT kezdeményezte KIC-ekkel (Knowledge & Innovation Community - az egyetemek, kutatóintézetek és az üzleti szféra tudás- és innovációs közösségei - a szerk.). Amikor kiderült, hogy Budapestre kerül az EIT, a Miniszterelnökségen dolgoztam környezet és energia szakterületen, s mivel ezt megelőzően az Egyesült Államokban foglalkoztam hasonló témával, több nemzetközi kutatóhelyet ismertem. Egy konzorcium összeállításában vettem részt, amihez hasznos segítség volt a külföldi kapcsolatrendszer. A célunk az volt, hogy Magyarország minél több EIT-programban tudjon részt venni. Az látszott, hogy az olyan vezető egyetemekkel, mint a TU Delft, a TU München vagy éppen az Imperial College, amelyek a beadott uniós pályázatok jó részét elnyerik, viszonylag kevés eséllyel vehetnék fel magyar intézetek a versenyt. Ezért arra jutottunk, hogy velük együttműködve, régiós központként tudnánk bekapcsolódni a pályázatba, és ez be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Az is fontos volt, hogy az új tagországok is részt vehessenek a vezető technológiai programokban, és ebben Magyarország tudott eddig vezető szerepet betölteni a régióban.

- Mi segítheti a magyar kutatóhelyeket, cégeket, hogy aktívabban vegyenek részt az EIT és más európai szervezetek programjaiban?

- A három KIC egyike a szakterülete szerint a klímaváltozás mértékét csökkentő, illetve a változásokhoz való alkalmazkodást elősegítő fejlesztések feltárására és támogatására létrejött Climate-KIC. Amikor egy ilyen szervezet megalakul, akkor a korábbi személyes és kutatási kapcsolatok nagyon fontosak. Szakmai munkám révén ismertem Richard Templert, a Climate-KIC egyik alapítóját, és szerencsére sikeres lett a pályázatunk. Ennek köszönhetően a hazánkat érintő témák is szerepet kapnak a szervezet tevékenységében.

- Milyen területeken tudunk mi, magyarok hozzájárulni a klímaváltozás elleni innovációkhoz?

- Kelet-Közép-Európában alacsonyabb a népsűrűség, és jelentős kihasználatlan földterületek is vannak. Számításaink azt mutatták, hogy kb. 40 millió hektárnyi terület van a közép- és kelet-európai térségben - Ukrajnát is beleszámítva -, ami alkalmas lehet az integrált földhasználatra, azaz az élelmiszer-termelésre és a zöldgazdaságot alapanyaggal ellátó biomassza előállítására. Az új művelési rendszerrel jelentős mennyiségű légköri szén-dioxidot is meg lehet kötni a talajban. Ez lehetőség a hazai mezőgazdasági termelőknek és megtérülő megújulóenergia-befektetési esély nagyvállalatoknak. De ennél egyszerűbb megoldások is vannak az agráriumban a klímavédelemre: direkt vetés esetén szántás nélkül ültetik el a növényeket, ezzel jelentős üzemanyag-megtakarítást lehet elérni, és csökken a szén-dioxid-kibocsátás. Az évelő növények nagyobb gyökeret fejlesztenek, tápanyagigényük kisebb lesz, ezért kevesebb műtrágyára van szükség. Ezeket egy tízéves projekt keretében vizsgáljuk, és a magyar gazdálkodók új, versenyképes üzleti modellekhez juthatnak.

- Miben tudja a vállalkozásokat segíteni a Climate-KIC?

- Ma már nagyjából száz cég tagja a szervezetünknek, ennek fele nagyvállalat, ezek a felmerülő problémáikkal megkeresnek minket, mi pedig segítünk nekik innovatív megoldásokat találni. A KIC-en belül meghirdetett pályázatok útján kötjük össze a cégeket kutatókkal, startupokkal, üzletemberekkel, ők bemutatják a megoldásként javasolt új eljárást, terméket vagy szolgáltatást üzleti tervvel és finanszírozási igénnyel. Ha ez megvalósíthatónak látszik, támogatást tudunk nyújtani a tudományos ellenőrzésre és az induló vállalkozás megalapításához, a megfelelő szakemberek összegyűjtéséhez, majd segítünk befektetőket is keresni. Szervezetünk egyik legnagyobb sikere az áramfejlesztő napelemek és a meleg vizet előállító napkollektorok kombinálása, ami már 90 százalék feletti hatásfokot tesz lehetővé. Ezt egy angol startup vállalkozás fejlesztette ki, és nekünk köszönhetően a harmadik legnagyobb brit élelmiszerlánc, a Sainsbury's elkezdte használni.

- Hazai cégek is tudnak hasonló sikereket elérni?

- Van magyar sikersztorink is: a Thermowatt Kft. a szennyvízben lévő hulladék hő felhasználására dolgozott ki technológiát. Hőszivattyúk segítségével 62 fokos vizet tudnak előállítani, ami már fűtésre is alkalmas, Budapesten például a MOM Parkban alkalmazzák a technológiát. A Climate-KIC segített a társaságnak egy angol leánycég létrehozásában, és eljárásukat az Imperial College vizsgálatai is igazolják. Egy olyan konzervatív piacon, mint a brit közműszolgáltatóké, ez nagy segítség, de a leányvállalat elindítása mellett a potenciális megrendelők felkutatásában is segítettük őket.

- Akár egy ötlettel is be lehet kopogtatni önökhöz?

- Természetesen, és ha a tudományos háttere megfelelő, segítünk az üzleti modell kialakításában is. A nagyvállalatok örömmel veszik, ha az őket érő kihívásokra egy-egy ilyen ötlet megoldást nyújt. Ezekhez a cégekhez azonban nem lehet az utcáról egykönnyen bejutni, a Climate-KIC összekötő és ellenőrző szerepet tud betölteni.

- A klímavédelem és a szén-dioxid-kibocsátás kapcsán kiemelt szerepe van a szabályozásnak. A magyar energiapolitika nem tért le túlságosan az európai útról?

- Fontos lenne, hogy az energiapolitikát a tudományos és kutatási eredményekre alapozva alakítsák ki. 2011-ig az államigazgatásban zöldgazdasági és klímapolitikai területen is dolgoztam, de több kormány esetében is úgy láttam, hogy ez nálunk még nem valósult meg. Úgy érzem, amióta Londonban dolgozom, több eredményt sikerült elérnem a hazai fenntartható fejlődésért, mint korábban.

- Milyen lehetőségek lennének a megújulóenergia-termelésre Magyarországon?

- Óriási lehetőség van a mezőgazdaságban zöldkémiai alapanyagok és bioüzemanyagok előállítására. Ehhez nincs szükség energianövényekre sem, ami az élelmiszer-termelést kiszorítaná. A Bécs melletti laxenburgi IIASA kutatóintézetben készült tanulmány szerint a kontinensen a Vajdaság és Ukrajna mellett hazánkban lehet hektáronként a legtöbb gigajoule-nyi energiát előállítani, ha a mezőgazdasági melléktermékeket második generációs bioüzemanyagokká alakítjuk. Ehhez a meglévő gazdálkodási rendszerben keletkező szármaradványokat kellene csak feldolgozni.

- Londonból nézve hogyan teljesítenek a magyar startupok a Climate-KIC-programban?

- Nagyon dinamikusan fejlődik a magyar startup programunk, a hat régió közül már a második-harmadik helyen tartják számon. Ez legfőképp annak köszönhető, hogy egy nagyon hatékony inkubációs program indult el. Ennek köszönhetően 2014-ben az eddigieknél több forráshoz is jut ez a program. Tavaly 14 startup vett részt inkubációs programban, és fele részük tőkebefektetéshez is jutott, ami igen kiváló arány.

- Hogyan lehet a kezdő vállalkozásoknak a kicsi helyi piac és nagyvállalatok hiányát pótolni?

- Egyrészt nagyvállalati partnereinkkel tudjuk őket megismertetni. Emellett egyre szélesebb nemzetközi hálózattal rendelkezünk, ott vagyunk Kínában, Indiában, Chilében, Brazíliában, de a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban is. A feltörekvő vállalkozások a segítségünkkel be tudtak törni korábban csak nehezen és költségesen megközelíthető piacokra. Európának versenyelőnye van a zöldtechnológiák terén, Kínával például a városok ,,zöldítésére" írtunk alá megállapodást. Több magyar cég is jelen van vízkezelési megoldásokkal Ázsiában, mi az ő technológiájukat is tudjuk ajánlani külföldi partnereinknek.

BUCSKY PÉTER

44 éves, az Iowa State Universityn környezettudományi és térinformatikai mesterdiplomát szerzett.

2007-ben tért vissza Magyarországra, ezt követően 2008-ig a Miniszterelnöki Hivatal vezető főtanácsosa, környezet- és energiaügyi szakértő lett.

2010 és 2011 között az NFM zöldgazdaság-fejlesztési főosztályvezetője.

2011 óta a londoni Imperial College Climate-KIC kollokációs központjának igazgatóhelyettese.

Nős, két gyermeke van. Hobbiként régi matchboxokat gyűjt. 

A Bisnode nemzetközi szinten 1908 óta minősíti a cégeket megbízhatóságuk alapján és 1996 óta lehetőségek kapnak a vállalatok, hogy tanúsítvány formájában is megmutathassák partnereik számára, hogy elismert, hitelképes, megbízható vállalatok. A THERMOWATT Kft. 2014-ben kapta meg az AA minősítést, mellyel Magyarországon csupán a cégek 1,75%-a rendelkezik, ez is bizonyítja, hogy velünk az üzleti kapcsolat kialakításának a pénzügyi kockázata nagyon alacsony.